A táplálás és a fizioterápia kapcsolata vadászgörények esetében

A következőkben a vadászgörények helyes táplálásáról és a helytelen táplálás fizioterápiás vonatkozásairól lesz szó. Hozzám rendkívül közelálló téma ez, hiszen már több éves görényes tapasztalattal rendelkezem, és minden nap öt kis "szőnyegcirkáló" vár haza, hogy elárasszanak szeretetükkel. A cím láttán sokakban felmerülhet a kérdés, hogy mi köze van a táplálásnak a fizioterápiához?

Bármilyen állatról legyen is szó, egy egészséges csontozat kialakulásának, az ízületek megfelelő mértékű terhelésének, a normál izomtömeg elérésének minden esetben fontos építőköve a helyes táplálás. Az is bizonyos, hogy a normál fejlődéshez és a felszabadult mozgás megőrzéséhez elengedhetetlen a kornak megfelelő testtömeg megtartása is. Hogy egy felmerülő problémát említsek, a túlsúlyos, túletetett állatok ízületei nagyobb terhelésnek vannak kitéve, ami a későbbiekben még visszaüthet, főként ha az adott állat már genetikájából adódóan is ízületi problémákkal küzd. Ezen felül a helytelen táplálás következtében sok más nem kívánt betegség is kialakulhat, de mielőtt belemerülnénk a téma mélységeibe, lássuk, hogyan kell etetnünk egy vadászgörényt, hogy az minél egészségesebb legyen.

Több megközelítés is létezik a világon görénytáplálással kapcsolatban, ami könnyen elbizonytalaníthatja a gazdikat. Azonban, ha kicsit mögé nézünk a dolgoknak, könnyen megérthetjük mire is van szüksége kedvencünknek.

Két szót kell alaposan a fejünkbe vésni: változatosság és mértékletesség. Ha ezt a két dolgot szem előtt tartjuk, már jó úton járunk és elkerülhetjük, hogy valamiből túl sokat, vagy éppen túl keveset kapjon állatunk. Na de akkor mit is adhatunk vadászgörényünknek?

Már a legelején le kell szögeznem, hogy a vadászgörények obligát ragadozók. Ez azt jelenti, hogy alapvető élelmük a nyers hús, a növényi eredetű táplálékot pedig nem is képesek megemészteni.

Csak egy tévhit, hogy a nyers hússal etetett állatok vadabbak lesznek. A hús lehet valamilyen baromfi, nyúl, egér, patkány, hal. A halról viszont tudni kell, hogy olyan enzimet tartalmaz, ami a B-vitaminok hiányát idézheti elő a szervezetben, így meg kell főzni tálalás előtt. Azzal is fontos tisztában lennünk, hogy a csak csirkehúsos etetés súlyos bélgyulladást okozhat! Továbbá nem csak színhúsokra kell gondolni, hanem csontos húsokra (pl. csirkenyak), szőrre, zsírra, porcokra, inakra, belsőségekre is.

Természetesen az sem egészséges, ha kizárólag belsőséggel etetjük kedvencünket.

A csont és a szőr rendkívül fontos ballasztanyagok, továbbá a csontok rágásával megelőzhető a fogkövesedés és könnyebben megtartható az ideális testsúly, túlzott etetése azonban székrekedéshez vezethet. Tehát itt is fontos, hogy tartsuk a mértéket! Kerüljük a szilánkosra törő csontokat, hiszen ezek veszélyeztetik görényünk épségét!

A legjobb tápértékű élelem csoportját az egész prédaállatok képviselik, mint az egér és a patkány, amiket a görények szőröstül-bőröstül megesznek. Ezeket kisállat kereskedésekben fagyasztott formában lehet kapni. Ennél egészségesebb táplálék nemigen van, hiszen ezek a vadászgörények vadonélő rokonainak természetes zsákmányállatai. Ennek ellenére ezek kizárólagos etetése sem a legjobb, hiszen a közönséges görények sem csak egereket esznek, hanem bogarakat, gyíkokat, madarakat és tojást is. Arra is figyeljünk, milyen korúak is ezek a zsákmányállatok. A még nem kifejlett egyedek csontjaiban - fejlődésben lévő mivoltuk miatt - sokszor kevés a kálcium. Ha ilyet adunk görényünknek, a hiányzó kálciumot másképpen kell pótolnunk, pláne, ha a görény maga is fejlődésben van. Szőrös eleség adása esetén célszerű szőroldó pasztát is adni állatkánknak, ami a vedlési időszakban egyébként sem árt. Csupán érdekesség, hogy egyes helyeken, pl. Ausztráliában, még a fürjet is felteszik a listára mindenestül.

Minden húsra igaz, hogy megbízható helyről kell beszerezni, hiszen nagy részüket állataink nyersen kapják meg, hogy a létfontosságú vitaminok és ásványi anyagok megmaradjanak a táplálékban, de ez egyet jelent azzal, hogy hőkezelés nélkül kerül a görények táljába.

Figyeljünk oda (főleg nyáron), hogy a táljukban ne maradjon maradék, hiszen a hús gyorsan megromlik!

A már említett tojást is szépen be lehet építeni az étrendjükbe. Én ezt is meg szoktam főzni, az esetleges szalmonella fertőzés elkerülése végett. Egyébként nyersen tojásfehérjét csak nagy ritkán lehet nekik adni.

Kiegészítésként kaphatnak görények számára kifejlesztett prémium minőségű száraz tápot. Figyeljünk ennek tartalmára. A görények számára ideális összetételű tápban kb. 35-40% fehérje (aminek 80-90%-a állati eredetű), 17-20% zsír, legfeljebb 7% hamu és 3%, vagy annál kevesebb rost található (ami a belek perisztaltikájához szükséges, de a túl sok rost bélelzáródást okozhat), a benne lévő kálcium és foszfor aránya pedig 1,2-1,7 : 1. Továbbá nem tartalmaz gabonát, ellenben tartalmaz taurint (aminosav), ami többek között nagyon fontos szerepet játszik a szív és érrendszer védelmében, és a szép szőrzet megőrzésében. Sokaknak most biztosan felcsillant a szeme, gondolván, hogy "Van nekik táp, még az összetétele is szuper, akkor azon fogom nevelni a görényemet!", de sajnos ez nem ilyen egyszerű. A csak tápon tartott görények veséje hamar felmondja a szolgálatot. Ha a görény nem kap csontos, bőrös eledeleket fontos kiegészítő lehet a táp, de csak mértékkel, heti pár alkalommal. Néhanapján csökkentett laktóztartalmú macskáknak készült tejet is önthetünk a táphoz. Némelyik görény odáig van érte.

Jutalomfalatnak használhatunk vitaminpasztát, ebből is lehet vadászgörényeknek valót kapni, továbbá szeretik a szárított fehér halat is, amit teknőseledelként szoktak árusítani. Ezek amellett, hogy állatkáink imádják őket, rendkívül jó motivációs eszközként is szolgálhatnak.

Amit NE adjunk nekik:

• Nyers disznóhús: etetése TILOS az Aujeszki-féle megbetegedés miatt, de a disznó egyébként sem tartozik egy görény természetes táplálékállatai közé, így jobb is, ha lehagyjuk a palettáról.
• Zöldségek, gyümölcsök: ezek a növényi eredetű táplálékok nem egyenlőek a zsákmányállatok, pl. egerek emésztőrendszerében lévő félig megemésztett tartalommal, adásuk vesekövet okozhat. A szénhidrátok ráadásul cukorbetegséghez, vagy egy ehhez hasonlatos insulinoma (lásd később) nevezetű problémához is vezethetnek.
  
• Macskatápok: minden összetevőt macskákra számolnak ki készítésükkor, tehát összetételük nem megfelelő a görények táplálására, tartalmuknak általában kb. 4%-a állati eredetű összetevő! Olykor viszont még egy jó minőségű macskatáp is jobb, mint egy rossz minőségű görénytáp.
• Kutyaeledel: még a macskaeledelnél is rosszabb, a vitaminok és ásványi anyagok "kutyaméretre" vannak kiszámítva, nem görényre, és mint tudjuk, a vitaminokat túl is lehet adagolni!
• Emberi házikoszt: kifejezetten veszélyes lehet, ugyanis súlyos mérgezést okozhatnak a citrusfélék, fűszeres vagy erősen sózott ételek és az édességek is. Ez utóbbiak a növényi eredetű táplálékokhoz hasonlóan még cukorbetegséget, vagy insulinomát is okozhatnak!
• Tejtermékek: nagy részük hasmenést okoz, így ezeket kerüljük. Laktózmentes tejtermékek, vagy kismacskatej viszont adhatók nekik.

Az egyik előforduló probléma, az A-vitamin túladagolás, ami a túl gyakori májetetés következménye lehet és csontfejlődési zavarokat okozhat. Egészen pontosan csontkinövések keletkezhetnek a végtagok csontjain, valamint a nyakcsigolyákon, ez utóbbi esetén pedig akár a kilépő idegek is sérülhetnek, ami jelentős fájdalommal és akár mozgásképtelenséggel is párosulhat.

Egy másik betegség, az angolul "Paper Bone Disease" ("Papír Csont Megbetegedés") néven is emlegetett másodlagos mellékpajzsmirigy túlműködés (Secondary Nutritional Hyperparathyroidism), ami a kizárólagosan színhússal való etetés révén alakul ki. Ahhoz, hogy megértsük a betegség lefolyását, ismernünk kell egy élő szervezet működését. Egy szervezet minden esetben egyensúlyra törekszik és így igyekszik normál szintre beállítani a vérben lévő kálcium koncentrációját is. A színhúsok magas foszfortatartalommal és alacsony kálciumtartalommal bírnak. Normál esetben a csontokban (mint táplálékforrásban) lévő kálcium ellensúlyozza a húsban lévő magas foszfortartalmat. Ha viszont az állat nem jut elegendő kálciumhoz akár csont, vagy akár más kiegészítő táplálék révén, a kálcium-foszfor arány hormonális szabályozásában változás áll be. Itt jön képbe a mellékpajzsmirigy, ami parathormont termel. A parathormon feladata megemelni a vér és a szövet közötti folyadék kálciumszintjét. Jelen esetben ezt úgy tudja elérni, hogy a szervezet saját csontjaiból (amelyekben a szervezetben lévő kálcium 99%-a raktározódik) kezdi el mobilizálni a kálciumot.  Ennek következtében (mész híján) a csontok meg is puhulhatnak és törékenyebbé válhatnak. Maga a "Paper Bone Disease" elnevezés is arra utal, hogy a csontok kéregállománya papírvékonyságúvá válik, azaz a csontok szerkezete meggyengül. A végeredmény pedig rendszerint a csöves csontok patológiás törése, vagy a gerinccsigolyák kompressziós törése lesz. A betegség a kölyök görényeket érinti leginkább. Hogy miért? A válasz egyszerű: az ő csontjaikban nagyon kevés a mobilizálható kálcium, elvégre a csontosodás náluk még nem fejeződött be.

A lenti képen ebben a betegségben szenvedő vadászgörények röntgenfelvétele látható.

Azt is meg kell említenünk, hogy a kálcium abszorbcióját (felszívódását) a szervezetben és ezzel az erős csontozat kialakulását a D-vitamin segíti. A görények képtelenek D-vitaminhoz jutni a napfény által, a táplálékkal kell felvenniük azt.

Harmadikként következzen egy közép- és öregkorú vadászgörényeknél sajnos elég gyakran előforduló megbetegedés, az insulinoma, mely kialakulásában nagy szerepet játszhat a magas szénhidráttartalmú eledelek rendszeres etetése. Tulajdonképpen egy hormonális, daganatos betegségről van szó, mely lényegében abból áll, hogy a hasnyálmirigy inzulint termelő sejtjei megnagyobbodnak, és ezáltal felfokozódik az inzulin termelődése. A sok inzulin túlzottan lecsökkenti a vércukorszintet, vagyis hypoglycemiát okoz. A tünetek rendszerint időszakosan jelentkeznek, melyek a következők: étvágytalanság, fokozott vízfelvétel, hányás, fogyás bágyadtság, a megszokottnál több alvás, időszakos gyengeség és remegés, összeesés, görcsrohamok, bizonytalan járás, ami főként a hátsó végtagokat érinti, későbbi stádiumban bénulásos tünetek (tetraparesis). Ezek mellé hosszú távon jelentős mértékű izomsorvadás is társul, a kialakuló perifériás neuropathia miatt pedig hyporeflexia (reflexek alulműködése) is előfordulhat. Mint azt láthatjuk, a tünetek nagy része az izomzat állapotában és működésében bekövetkező változásként nyilvánul meg.

Csupán pár mondatban szeretnék írni a görények két szintén gyakori problémájáról, a mellékvese megnagyobbodásáról és túlműködéséről (Hyperadrenocorticizm, Adrenal Disease) valamint a szív megbetegedéséről (Cardiopathia). Ezek kialakulásának feltételezett okai között ugyanis is szintén szerepel a helytelen táplálás. Az előbbi betegség hosszú távon izomsorvadással járhat, az utóbbi következménye pedig, hogy az izomzat terhelhetősége csökken, mivel az elégtelen szívműködés eredményeképpen az izomsejtek nem jutnak elegendő oxigénhez és tápanyaghoz. Ha logikusan gondolkozunk, a kisebb terhelhetőség kisebb használatbavétellel járhat, ami miatt az izmok ebben az esetben is sorvadni kezdhetnek.

Természetesen a legjobb etetés sem garancia minden betegség megelőzésére, hiszen egy-egy probléma megjelenésében rengeteg tényező játszik szerepet, viszont az is igaz, hogy a megfelelő táplálás jelentősen növelheti az egészség hosszútávú megőrzésének esélyét. És persze ne feledkezzünk meg a kellő mennyiségű testmozgásról sem, akár séta, akár játék, vagy akár fitness formájában. Ha pedig már megtörtént a baj, a fizioterápia is segítő eszköze lehet a kezelésnek, rehabilitációnak.

Összefoglalva a leírtakat megjegyezném, hogy a vadászgörényeket nem véletlenül nevezzük egzotikus állatoknak. Helyes táplálásuk nem egyszerű és nem is olcsó dolog, és ez a tartásuknak még csak az egyik része. Ott van még az ápolás és az egészségügyi ellátás, arról nem is beszélve, hogy rengeteg foglalkozást igényelnek. Érdemes tehát alaposan megfontolni, mielőtt görényt választunk társállatunknak, hiszen a közelmúltban rengeteg vadászgörény került utcára pusztán azért, mert a "gazdi" nem bírt megbirkózni a feladatával. Csak akkor szabad belevágni a görénytartásba, ha az ember hónapról-hónapra biztosítani tudja mindazt, amire ezeknek a csodálatos állatoknak szükségük van akár 15 éven keresztül is (mert bizony, a legidősebb görény amiről tudomásom van, egy hónap híján 15 éves koráig élt). Etetés tekintetében szerencsére bőven van miből válogatnunk, hogy a görényünk kedvére tegyünk és közben az egészségére is ügyelni tudjunk. Ne feledjük, változatosság és mértékletesség a két kulcsszó, probléma esetén pedig mihamarabb forduljunk szakemberhez.

Bognár Ágnes